Vallások és hitrendszerek
Vallások és hitrendszerek a társadalmakban

A vallás és a felsőbbrendű hatalomban való hit mindig is meghatározta az egyes társadalmak, civilizációk alakulását. A történelem során nem csupán a monoteizmus, de a többistenhit is többször szerephez jutott. Egész kultúrák épültek a vallás köré, és történelmi eseményeink meghatározói közé is tartozott például a katolikus, református, vagy éppen a zsidó vallás. Az egyiptomi, görög és római istenek nevei talán mindannyiunk tanulmányaiból ismerősen csenghetnek, de ha a jelen vallási formáit vizsgáljuk, akkor is olyan sokszínűséget tapasztalhatunk, melyben minden gondolkodás megtalálja a számára ideális hitrendszert. A református és a katolikus vallás elterjedtsége mellett a buddhizmus is egyre több hívet mondhat magáénak, de természetesen az evangélikus, a protestáns, vagy a baptista felekezetekről sem feledkezhetünk meg, ha a sort teljessé kívánjuk tenni.

A zsidó vallás a történelem során olyan visszhanggal és eseményekkel volt összeköthető, melyre remélhetőleg soha többé nem kerül sor, viszont tény, hogy a vallási hovatartozás mindig is előítéleteket szült egyesekben. A hitnél pedig valahol sokkal fontosabb a békés egymás mellett élés, és hogy elfogadjuk egymást abban a teljességben, ahogyan létezünk. Az önzetlen egymás felé fordulás, és nyitás semmiképpen sem lehet vallással összeköthető, ilyen soron tehát mindegy, hogy evangélikus, katolikus, zsidó, vagy baptista hitű embertársunkról van szó. A lényeg az elnevezéseken túl valami egészen másban keresendő, melyhez mindenképpen érzelmi intelligencia szükséges.