A keleti katolikus egyház liturgikus élete nagyban eltér a nyugati, latin rítusú részegyháztól. A szertartásokhoz a cirill betűs, liturgikus nyelvet használták. A XVII század végén elkészült az első magyar Aranyszájú Szent János fordítás, majd negyven évvel később az első katolikus énekeskönyv. 1920-ban adták ki az új liturgikont, amit görögül is használtak. Öt évvel később megjelent az első magyar nyelvű evangélikum. A görög katolikus szertartáskönyvet rá két évre fordították le. Ezek után az Apostoli Szentszék kifejezetten nem tiltja a magyar nyelv használatát, de meg kell jegyezni, hogy nem is engedélyezte azt. A köszöntéseket meg kell figyelni a görög katolikus vallásban. Nagyon fontos, hogy karácsonyi vagy húsvéti időszakban különböző kifejezéseket használnak. A görög katolikus egyházi év kezdete szeptember elsején kezdődik. A Gergely-naptárt csak 1916 óta használják. A nősülés igencsak kényes téma lehet a vallás alapjait tekintve, de meg kell említeni, hogy a papszentelés előtt nyugodtan lehet házasodni. Abban a pillanatban, ahogy megtörténik a felszentelés, meg kell őriznie addigi életállapotát. A görög katolikus püspök nőtlen vagy özvegy áldozópapok közül kerül ki. A diakónusok egyetlen egyszer nősülhetnek meg. Özvegy pap sem nősülhet újra, erre csupán egyetlen lehetősége van. A görög katolikus egyházban vannak állandó és változó ünnepek is. A nagyböjti és a húsvéti időszakot mindig nagyon komolyan kell venni. Külön meg kell említeni a Pünkösdöt, és az utána levő időszakot. A nyolc hang és a hét napjai igazán különleges liturgiai szertartás.